2012. július 23., hétfő

Újra itt a péntek...

Irány a Kopaszi gát hajóval. Amíg a megállóban várakoztunk, előkerült megint egy feladat - a régi Dunaparti látképet kellett a maival összehasonlítani és megtalálni a különbségeket.



Rossz időt jósoltak, de szuper lett - napsütésben hajózhattunk a Kopaszi gáthoz, és ott is végig jó időnk volt. Érkezéskor a "fűre lépni szabad" és a fű selymessége a lányokat cigánykerekezésre hívta. Árnyékos helyet kerestünk a hátizsákjainknak, és előkerült a labda is.







A vízhez néhányan lementünk, de a társaság csak akkor futott, amikor Milán begázolt és hatalmasat csobbant. A szűk hosszú nadrágok szára bizony benedvesedett - sokat szárítani is kellett a hazaindulásig. A lányok pedig a halakat kergették, de hogy - hogy nem, egyiket sem fogták meg. 





Pénteki csoportképünkön három kalandozótárssal több lett, akik hét közben csatlakoztak:





Soma, Bálint, Lizi, Réka, Maja, Panni, Zsófi, Fanni, Eszter, Zorka, Sára, Lili, Milán

Visszatérve a FUGA pincéjébe, a délután egy párnacsatával kezdődött.


De azért még a kortárs építészet is hátra volt. Sajátosságairól, stílusjegyeiről vetített képek alapján beszéltünk - ki kellett találni, hogy az épületek milyen funkciót, tartalmat hordoznak. (Bálintot egy idő után le kellett állítani, mert mindent azonnal kitalált.)

A búcsúzás előtt még táborozóink mesét írtak a házak kővé vált díszítéseiről. Bepótoltuk az elmaradt víztesztünket is (gyógyvíz, ásványvíz és csapvíz megkülönböztetése). 







Ez a hét is véget ért.
Jól éreztük magunkat, és több táborozónk azzal búcsúzott, hogy jövőre is legyen ilyen kalandozótábor.

Mindenkinek szép nyarat kívánunk: Éva és Magdi


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése